23 éve egyetemistaként voltam utoljára Erdélyben. Akkor szinte hazajártunk. Táncházak minden évben, áram és víznélküli kaszálóházas nyaralások, szörnyű utak, egyedülálló természet és csodálatos székely emberek.
Vajon mi maradt meg ezekből az emlékekből? Gyerekek már felnőttek arra a korra, hogy érdemes legyen velük újra felfedezni Erdélyt. Egy kedves baráti családdal (szintén három gyermek) neki is vágtunk egy autós nyolc napos túrának. Körülbelül egy ilyesmi útitervvel:
